Külső parazitaellenes készítmények 1.

Hogyan működnek a parazitaellenes készítmények?

Nyúlbetegségekről I.

Az alábbi plakátot az Exo-Pet Állatgyógyászati Centrum oldalán találtam. Érdekes előadásokat hallgattam a szervezésükben a hétvégén nyulas témákban. A bélrendszeri megbetegedéseken kívül megismerkedtünk a nyulak alapvető működésével, szó esett fogászati betegségekről, húgyúti problémákról.

Főszerepben az uborkamagképű galandféreg!

A Zállatorvos újabb gyöngyszeme:

 

Hogyan NE közelítsünk egy ismeretlen kutyához

 

 

Az alábbi rajzok a kutyák testbeszédének megértéséhez adnak segítséget. Rajzolójuk Lili Chin, a képeken pedig saját boston terrierje.4455993339_101c12ec30_b

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Papírpénzen az állatok

9593ef3659b39a0d0df0dcbfd616a780

Ha egyszer lesz euró Magyarországon, az nagyon szép külleműnek ígérkezik a tervek szerint. Minden címleten más állat szerepel, UV-fényben pedig a csontvázuk látszik.

 

9c3d59472cdbaf95c37c9c5b615a085e

 

https://www.behance.net/gallery/19414395/Hungarian-paper-money

Rajzfilmen a veszettség!

 

 

Az orsóférgességről – csak egyszerűen!

Nagyon komoly állat- és közegészségügyi jelentősége van a kutyák és macskák orsóférgességének. Nézzük csak!

 

A 2014. évi orvosi Nobel-díjhoz kapcsolódóan

Ez lehet a folytatása az idei Nobel-díjnak:

“Térkép épül a denevérek agyában

Hegyeshalmi Richárd

Egy kutatócsoport a denevérek repülését és felszállását tanulmányozva megállapította, hogy az állatok agyában valószínűleg egy különleges neurális iránytű található, és ennek köszönhetően tudják pontosan, hogy éppen hol és milyen pozícióban vannak. A speciális agysejtek három dimenzióban térképezik fel a denevérek pillanatnyi helyzetét.A Nature-ben megjelent tanulmányban a kutatók leírták: valószínű, hogy egy ehhez hasonló navigációs rendszer lehet más állatok agyában is.Az agyból veszi ki az idegsejtet

A kutatást vezető Arseny Finkelstein, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet munkatársa elmondta: most először vizsgálták minden irányba szabadon repkedő állatok agyát, beleértve a denevérek akrobatikus leszállását is – az állatok ugyanis fejjel lefelé landolnak.

Egyelőre csak a Weizmannban tudnak vezeték nélküli repülési vizsgálatokat végezni. Ehhez egy apró eszközt csatlakoztattak a denevérre, ami az agytevékenységet vizsgálva meg tudta határozni az egyes neuronok viselkedését az állatok mozgása közben.

Idén három neves agykutató kapott orvosi Nobel-díjat az állatok tájékozódási képességének több évtizeden át tartó vizsgálatáért. A kutatásokban megállapították, hogy a patkányok agyában egy sajátos, rácspontokból és helyszínekből álló térkép épül fel; ezt sejtszinten is meg lehetett figyelni. Finkelstein és kollégái is hasonlót tapasztaltak, csak ők pitchnek és rollnak nevezték az egyes sejteket – ezek határozzák meg, hogy az állat fejjel lefelé vagy felfelé helyezkedik el.

A kutatók szerint a megfigyelések nem korlátozódnak a denevérekre, hanem más emlősökre is érvényesek lehetnek.

A denevéreket és a patkányokat több millió év evolúció választja el egymástól. De mégis, ha ugyanazokat az agyterületeket nézzük, mindkét fajnál megtalálhatók a tájékozódásért felelős agysejtek. Ezért gondoljuk, hogy a felfedezés az emberek számára is fontos lehet; ez az idegkutatás egyik legizgalmasabb eleme.

– mondta Finkelstein.”

http://index.hu/tudomany/2014/12/04/terkep_epul_a_deneverek_agyaban/

Orvosi Nobel-díj 2014

 

Az idei orvos Nobel-díjat az agyban található helymeghatározó-rendszer felfedezéséért adták.

http://www.origo.hu/tudomany/20141006-orvosi-elettani-nobel-dij-2014.html

“GPS-sejtek az agyban: orvosi-élettani Nobel-díj 2014

2014. 10. 06. 11:49

A 2014-es orvosi-élettani Nobel-díjat John O’Keefe, May-Britt Moser és Edward I. Moser kapták megosztva. A három kutató – köztük az 5. díjazott házaspár a Nobel-díjak történetében – azokat a sejteket fedezték fel, amelyek elkészítik a külvilág térképet az agyban, lehetővé téve számunkra a tájékozódást.

Honnan tudjuk, hol vagyunk? Hogyan találjuk meg az utat egyik helyről a másikra? És hogyan tároljuk ezt az információt úgy, hogy azonnal megtaláljuk az utat, amikor legközelebb ugyanazt az útvonalat követjük? Az ez évi Nobel-díjasok egy olyan helymeghatározó rendszert, egyfajta „belső GPS-t” fedeztek fel az agyban, amely lehetővé teszi, hogy elhelyezzük magunkat a térben. A kutatók kimutatták egy magasabb rendű kognitív (gondolkodási) funkció sejtszintű alapjait.

A helymeghatározó rendszer első elemét 1971-ben fedezte fel John O’Keefe. Azt tapasztalta, hogy az agy hippokampusz nevű területén lévő egy bizonyos típusú idegsejt mindig aktiválódik, amikor a patkány a szoba egy bizonyos helyén van. Más helyeken viszont más sejtek aktiválódnak. O’ Keefe azt a következtetést vonta le, hogy ezek a „helyérzékelő sejtek” kialakítják a szoba térképét.

Forrás: Nobel-díj Bizottság/Mattias Karlén

Több mint három évtizeddel később, 2005-ben May-Britt és Edvard Moser felfedezte az agyi helymeghatározó rendszer másik kulcselemét. Meghatározták az idegsejtek egy másik típusát, amelyet „rácssejteknek” neveztek el. Ezek egy koordináta-rendszert generálnak, és lehetővé teszik a precíz pozícionálást és az útvonal megtalálását. Későbbi kísérleteik megmutatták, hogy teszik lehetővé a helyérzékelő és a rácssejtek a helymeghatározást és a navigációt.

Forrás: Nobel-díj Bizottság/Mattias Karlén

John O´Keefe, May-Britt Moser és Edvard Moser felfedezése egy olyan problémát oldott meg, amely évszázadok óta foglalkoztatta a filozófusokat és a tudósokat: hogyan készít térképet az agy a bennünket körülvevő térről, és hogyan találjuk meg az utunkat egy összetett környezetben.

Forrás: Nobel-díj Bizottság/Mattias Karlén”

Toxoplazmózis – csak egyszerűen

Elkészült a következő ismeretterjesztő videó (a szívférgesség után) a Zállatorvos jóvoltából.